TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Acsád főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Népesség
Híres szülöttek
Sport
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Meghívó, előterjesztés
Testületi ülés jegyzőkönyvei
Rendeletek
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Óvoda
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés
Védőnői szolgálat
Egyéb


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Beruházások
Vállalkozások




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


A Szombathelytől tizennégy kilométerre elhelyezkedő Acsád nevét minden bizonnyal a honfoglaló Acsád vezérnek köszönheti. Más vélemény szerint az ismeretlen Acsa személynév kicsinyítős változata.
A népi hiedelem és a közhagyomány szerint eredetileg a mai Ablánc helyén volt a település és az Ablánc patak sorozatos áradásai miatt települtek át őseink arra a magasabban fekvő területre, ahol ma a falu található; erről azonban írásbeli bizonyítékok nincsenek. A falu neve először egy 1255-ös oklevélben tűnt fel. A falu mellett 1930-ban kőszarkofág került elő.

A falu határában szép erdők találhatók, különösen az Ablánc-malom környéke ideális kirándulóhely. Erzsébet királynő tiszteletére egy acsádi molnár három fát ültetett Abláncon, ennek bizonyítékául szolgál az itt található emléktábla.

Két templom található jelenleg a faluban, egy katolikus és egy evangélikus:

A római katolikus templomot már 1342-ben emlegették, ekkor még Szilvágy filiája, azaz fiókintézete volt, 1748-tól pedig a meszleni plébánia filiája. A templom alatt található a Szegedy család kriptája, itt található Szegedy György, Szegedy Béla valamint a család utolsó leszármazottjának Szegedy Georginának és férjének Dr.Pethő Ernőnek földi maradványai is. A kripta bejárata befalazásra került, nem látogatható. A középkori eredetű, de barokk stílusban átépített római katolikus templom védőszentje Keresztelő Szent János.

Az evangélikus gyülekezet 1784-ben alakult Meszlenben, II. József türelmi rendelete révén, szintén a meszleni fiókegyházhoz tartozott.

A falu legnevezetesebb műemléke a Szegedy család 18. századi eredetű, de 1824-ben klasszicista stílusban átalakított kastélya. Dísztermében empire stílusú faliképek láthatók. Körülötte egy körülbelül 5 hektárnyi park található. A kastélyparkhoz kapcsolódó híres platánsort az 1820-as években telepítették, itt található Magyarország legidősebb páfrányfenyője, melyet 1808-ban ültettek.
Az épület a II. világháború alatt a német és magyar honvédség, majd a Vörös Hadsereg szálláshelye volt, 1947-ig. Utána a tulajdonos férje, Dr. Pethő Ernő - aki a német ellenállási mozgalomban vett rész - érdemei miatt visszakapta. Dr. Pethő Ernő, a szombathelyi kórház orvosa volt, 1950-ben felajánlotta az épületet az Egészségügyi Minisztériumnak, így került az állami tulajdonba. Ezután előbb kórházként funkcionált, majd Szociális Otthonként működött.
Az elmúlt évben csodálatosan felújított műemlék kastélyban jelenleg a Vas Megyei Önkormányzat Időskorúak Szociális Otthona üzemel. Az Intézmény jellegének megfelelően korlátozottan látogatható. Az épület kívülről megtekinthető, a park látogatható. A kastély dísztermét is meg lehet nézni, érdemes, különösen szépen került helyreállításra, díszítés megtartásával, a falfestések teljes körű rekonstrukciójával. Előzetes egyeztetéssel részletesebb bemutatás is lehetséges, ehhez az Intézmény igazgatójával szükséges egyeztetni.

A falu közepén található az I. világháború áldozatainak tiszteletére emelt szobor: Szent György a sárkánnyal hadakozik. A szobrot 1927-ben Szegedy Georgina helyi földbirtokos emeltette. Később ezen az emlékművön helyezték el a II. világháború áldozatainak emléktábláját is. A 20. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 120-an vettek részt, közülük 37-en haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938-41 között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a 2. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 15 főnyi áldozatot követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél évszázad múlva, a rendszerváltozást követően lehetett hivatalosan is megemlékezni.

oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló
Újság


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Söröző, borozó


SZÁLLÁS   
Panzió


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás













 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail