TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Acsád főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Népesség
Híres szülöttek
Sport
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Meghívó, előterjesztés
Testületi ülés jegyzőkönyvei
Rendeletek
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Óvoda
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés
Védőnői szolgálat
Egyéb


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Beruházások
Vállalkozások




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Híres szülöttek

Dr. Fettich Nándor
(Acsád, 1900. 01. 07. - Budapest, 1971. 05. 17.)
régész, ötvös, az MTA tagja (1938-49)

Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen fejezte be. Bölcsész-doktori oklevelét Pannónia fogadalmi táblák című értekezésével szerezte meg. A szovjet hatóságok engedélyével fölkereste a legnagyobb népvándorláskori gyűjteményeket őrző oroszországi múzeumokat, majd földkereste a magyar őstörténet szempontjából fontos Káma-vidéket és Perm-et is. 1941-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójává. 1941. 08. 14-től László Gyulával együtt Kijevben biztonságba helyezte az Ukrán Nemzeti Múzeum régészeti kincseit, amik sértelenek maradtak a háborús események alatt. Több előadást tartott külföldi egyetemeken, valamint számos nemzetközi régészeti értekezleten. Budapest ostroma alatt helyén maradt és hol eréllyel, hol ügyesen alkalmazott, találó kedélyes magatartásával elérte, hogy a múzeum állagában semmi komoly kár nem keletkezett. 1950-1954 között segédmunkásként dolgozott. Hogy nyomon kísérhesse a népvándorláskori népek fémművességi technikáját és saját helyzetén is könnyítsen, kitanulta az ötvös-mesterséget. Ötvösművészeti alkotásai keresettek lettek, munkáival részt vett az 1957. évi Brüsszeli Világkiállításon. Egyedi munkákra állami megrendeléseket is kapott és ez lehetővé tette, hogy régészeti munkáját is folytathassa.

1954. után a régészeti szekérmodellek kérdésével foglalkozott, aminek eredményeként tisztázta az őskori kocsitípus kialakulását a Kárpát-medencében. Utolsó tanulmánya a magyar néphitben máig vallásos jellegű varázs-szövegekről szól. Bejárta a Rába völgyét Meszlentől Kondorfáig és ezzel ősrégi imádságokat tartalmazó gyűjteményét 141 darabra gyarapította.

Munkái:

A budapesti tudományegyetemen végzett és provinciális római felirattanból doktorált (1921).

A budapesti Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke (1921-23), 1923-26 között szakdíjnok, 1926-tól az MNM Érem- és Régiségtára népvándorláskori gyűjteményének őre. A budapesti tudományegyetemen a népvándorlás kora régészetének magántanárává képesítették (1929). Megtanult oroszul. Az akkori régészek közül egyedül ő járt kiküldetésben a SZU-ban (1926, 1935). Egyik alapítója és társszerkesztője az Archaeológia Hungarica (1926-), alapító szerkesztője a Folia Archaeologica (1939-) sorozatoknak.

1941-ben ötvösséggel kezdett foglalkozni, hogy jobban megérthesse a régi technikát. Számos történeti témájú domborművet alkotott. Munkáival részt vett a Brüsszeli Világkiállításon (1957.). Az Iparművészeti Iskola előadója volt. Az MNM megbízott h. főigazgatója 1944-ben, 1945. májusban nyugdíjazták. Ezután fizikai munkás lett, emellett folytatta tudományos munkásságát és ötvösséggel foglalkozott. 1956-tól szellemi, néprajzi és hitvilággal foglalkozó dolgozatokat is írt az Ethnographiába. 1957-től az Ötvösművészek Alkotóközösségének tagja. 1959-1962 között az MTA Régészeti Kutatócsoportjának szerződéses tudományos munkatársa volt.

Élete utolsó évtizedeiben a szláv régészeti kérdések is foglalkoztatták. 1959-től hosszabb feltáró munkát végzett Pilismaróton, megírta az ottani késő avar kori temető monográfiáját.

Életében kéb száz tudományos dolgozata és monográfiája jelent meg, több munkája kéziratban maradt. Műveinek rajzait maga készítette. Tagja volt a Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulatnak, a helsinki Finnugor Társaságnak. Megkapta a Fin Oroszlán lovagrend lovagkeresztjét (1969).

Fő művei:

  1. Az avarkori műipar Magyarországon (Bp. 1926.)
  2. Bronyeguss und Nomenkunst *Prag, 1929
  3. A garcsinovói szkíta lelet *Bp. 1934
  4. A honfoglaló magyarság fémmvessége *Bp. 1935
  5. Die altungarische Kunst (Berlin, 1942)
  6. Győr története a XIII. század közepéig (Győr, 1943)
  7. Magyar stilusok az iparművészetben (I-III., Bp.. 1943-47)
  8. Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez (Bp. 1951., németül is)
  9. A Szeged-Nagyszéksói hun fejedelmi sírlelet (Bp. 1953., franciául is)


  1     2  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló
Újság


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Söröző, borozó


SZÁLLÁS   
Panzió


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás













 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail